Végre itt a nyár, kezdődik a strandolás és a napfürdőzés szezonja! Arra azonban, hogy a bőrünket hosszas fénykúrának tegyük ki, alaposan fel kell készülni. A napozás ugyanis veszélyes lehet: nemcsak bőrrákot okozhat, hanem idő előtti ráncosodáshoz is vezethet.

Szinte már közhely, hogy a nap sugarai roncsolják a bőrünket, mindezért pedig az úgynevezett UV-sugárzás a felelős. És hogy pontosan mi is ez? Az elnevezés az ultraviola kifejezésből ered, amely a látható fénynél kisebb hullámhosszúságú, azaz láthatatlan, a röntgensugárzásnál viszont nagyobb tartományba tartozó elektromágneses sugárzás. A szakemberek körülbelül 200 és 400 nanométer közé teszik.

Több fajtáját különböztetjük meg. Az UVA-sugárzás 315 és 400 nanométer közötti értékekkel bír, ez teszi ki a földfelszínre érkező napsugárzás legnagyobb részét. Mivel károsítja a kollagénrostokat, és roncsolja a bőrben lévő A-vitamint , sőt, közvetve a DNS-t is, rendkívül káros. Barnulást a melanin nevű sötét színű pigmentanyag oxidálásával idéz elő, de ez csak ideiglenes hatású. Az UVB-sugárzás számokban kifejezve alacsonyabb tartományba tartozik: a 280 és 315 nanométer közötti frekvenciájú rezgéseket sorolják ide. Bár segíti a D-vitamin-képződést, ennek köszönhetően pedig a csontokat is erősíti, sőt, tartós barnulást is eredményez, mégis óvakodni kell tőle. Közvetlenül képes ugyanis

károsítani a DNS-t, amelynek következményeként akár bőrrák is kialakulhat.

Így öregíti a bőrt a nap Az idősödés jelei nagyjából 25 éves korunk körül mutatkoznak meg először bőrünkön: felszínén apróbb ráncok, barázdák jelennek meg, valamint egyre inkább veszít a rugalmasságából. Ezt a folyamatot nem csak belső, hanem olyan külső hatások is meggyorsítják, mint például az erős napsugárzás. Kattintson a részletekért!

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a napsugarak UV-tartalma napszaktól és évszaktól függően változik. Manapság már az időjárás-jelentésben is fel szokták hívni arra a figyelmet, ha intenzív sugárzásra kell számítanunk, de tény, hogy miközben télen 1-es, 2-es szokott lenni az úgynevezett UV-index, nyáron általában 10-11-es értékekre is szoktak figyelmeztetni a meteorológusok - főleg a déli órákban. A veszélyt tehát komolyan kell venni, főleg azért, mert a bőr nem felejt: élete végéig emlékszik arra, milyen sugárterhelés érte korábban.

Kezdjük azzal, hogy a bőrünket nemcsak kívülről kell ápolni, hanem belülről is. A fényvédelemhez hozzájárul a béta-karotin, amely nagy mennyiségben található meg például a sárgarépában és a sárgabarackban, de akár táplálékkiegészítő formájában is szedhetjük. A bőr természetes védekezőképességét támogatja a likopin nevű anyag is, amelyben nemcsak a paradicsom bővelkedik, hanem a görögdinnye és a grapefruit is. A káros sugarak elleni küzdelemben nagy segítségünkre van a C-vitamin is, fogyasszunk hát minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt!

Legyünk tisztában azzal, milyen bőrtípusba tartozunk, hogy kiválaszthassuk a megfelelő fényvédő krémet! A bőrünk UV-fénnyel szemben tanúsított ellenálló képességét a pigmentáltságnak és a hámréteg vastagságának köszönheti. Azaz attól függően, hogy mennyire világos vagy sötét a bőrünk és a hajunk színe, más-más faktorszámú naptejet kell használnunk. Ha valaki világos bőrű, és szőke, vagy vörös hajú, akár 5 perc után is leéghet a tűző napon. Ha egy 30-as faktorszámú termékkel keni be magát, 5-ször 30 percig, azaz két és fél órán keresztül tartózkodhat a napon biztonsággal. Egy barna bőrű, barna, vagy fekete hajú nő vagy férfi azonban ugyanezt a hatást egy 15-ös faktorszámú naptejjel is elérheti.

Forrás:

https://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_borapolas/cikkek/a_bor_apolasa_napozas_elott_es_utan